Az Európai Parlament csatlakozna az Európai Bizottság által indított perhez Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt – értesült a Népszava. A végső döntés február végéig születhet meg, miközben egyre több tagállam is csatlakozhat az ügyhöz.
Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek.
A magyar uniós elnökség alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnököl az Európai Unió Tanácsának statisztikai munkacsoportjában, melynek kiemelt célja az Európai Statisztikai Rendszer jövőbeli célkitűzéseinek kialakítása. Ehhez fontos sarokpont volt az uniós statisztikai jogszabály módosítása, amelyet az Európai Parlament és a Tanács is elfogadott, és amely december 6-án megjelent. A jogszabálymódosításnak köszönhetően a nemzeti statisztikai hivatalok könnyebben hozzáférhetnek majd a vállalkozások és a közigazgatás által tárolt adatokhoz.
Az Európai Bizottság az új elnökségi időszak első lépéseként megkezdte a 2010-es intézményközi keretmegállapodás felülvizsgálatát, amely a Bizottság és az Európai Parlament közötti együttműködés alapjait rögzíti. A felülvizsgálat célja az átláthatóság és a politikai felelősségvállalás erősítése, valamint a két intézmény közötti párbeszéd javítása.
Az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a hulladék-keretirányelv és a hulladéklerakókról szóló irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint Brüsszel felszólította a kormányt a hiányosságok kijavítására, és amennyiben nem érkezik kielégítő válasz, további jogi lépések következhetnek. A Magyarországot érintő eljárások mellett, a Bizottság megújulóenergia-irányelv teljes körű átültetése kapcsán is kiegészítő indokolással ellátott véleményt küldött több tagállami kormánynak, köztük a magyar kabinetnek is – közölte az EU-s végrehajtó testület.
Az Európai Bizottság és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai geo-blocking szabályok megsértésével vádolják az Apple-t. A vizsgálat szerint az Apple Media Services több országra kiterjedő diszkriminatív gyakorlatot folytat, amely korlátozza az uniós fogyasztók hozzáférését.
Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben: 93 millió eurós fizetési felszólítást küldött, 15 napos teljesítési határidővel. A brüsszeli testület szándéka szerint levonná ezt az összeget, azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán miből - írta meg a hvg.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este közös nyilatkozatban ismertették az EP-képviselők jogalkotásban való nagyobb szerepvállalását célzó megállapodás fő irányelveit.
Magyarország hivatalosan is kérvényezi kimaradását az Európai Unió új menekültügyi és migrációs szabályozásaiból. Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának írt levelében a kormány jelezte: amennyiben szerződésmódosításra kerül sor, Magyarország a jövőben nem kíván részt venni az uniós menekültügyi rendszerben. – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn. Mindez egy újabb konfliktust mérgesíthet el Brüsszellel: a tagállamok és az EP is szükséges a szerződésmódosításhoz, amíg ez nem történik meg, nincs esély a kimaradásra.
Brüsszelben döntés született arról, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszik a Magyarországon 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt.
Előreláthatóan november közepén kezdi tárgyalni a 2025-ös költségvetés tervezetét a parlament, és várhatóan december közepén fogadja azt el - mondta az Országgyűlés elnöke az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti, egyoldalú moszkvai látogatása az Európai Tanácsa jogi szolgálata szerint az uniós szerződések megsértése. Az utazás, amelyet a magyar kormány az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások előmozdításával indokolt, heves bírálatokat váltott ki az EU és a NATO szövetségeseitől, akik egyértelművé tették, hogy a kormányfő hiába az EU soros elnöke, nem az államszövetség képviseletében járt el a múlt héten.
Közel tíz éve tartó vita és pereskedés után marasztalta el az Európai Unió Bírósága a magyar kormányt, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a 200 millió eurós bírságra válaszlépéseket ígért, hogy „Brüsszelnek jobban fájjon”. Brüsszeli tisztviselők azt mondták a Portfolio-nak, hogy a kormánynak korlátozottak a lehetőségei, hogy kihúzza magát a fizetés alól, ha pedig ellenáll a kabinet, akkor az EU-támogatásokból vonják el a büntetést.
Nem hoz érdemi szigorítást az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) a magyarországi online piacterek üzemeltetői szerint, mert a hazai szabályozás a legtöbb kérdésben már eddig is hasonló vagy szigorúbb kereteket szabott meg számukra, a fogyasztók szempontjából azonban előnyösnek vélik az új jogszabályt - olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített friss kutatásban.
Az EUB 2020. decemberében megállapította, hogy a magyar menekültügyi szabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Az emiatt indított kötelezettségszegési eljárás után sem lépett a kormány, ezért jelentős bírságot vonhatnak le a magyar EU-támogatásokból.
A Meta Európában is elindította a fizetős reklámmentes szolgáltatását, a NOYB (None Of Your Business) érdekvédelmi csoport pedig gyorsan bele is szállt az elképzelésbe, mivel szerintük ez "adatvédelmi díjnak" minősül - tudósított a Reuters.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
